2012. január 25., szerda

Kéz-tyű

Kissé kedvtelen vagyok. Vagy kedvetlen? Először is mindenki morcos, a morcosság pedig ragadós. Másodszor -édesanyám lényegre törő szavaival élve- dögrováson voltam vagy két hétig. Na meg az egész család. Undok köhögés, makacs láz, elfúló jajgatás, doki bácsi. Aki szintén morcos. Harmadszor -kérdem én-, hol van idén a tél? Egy hónapja levonszoltuk a családi szánkót a padlásról, azóta is ott álldigál szomorúan, szemrehányóan a sarokban. Pedig ez a szánkó kalandok sokaságát csúszkálta már végig 30 éves pályafutása során...igazán nem ezt a tétlen, rozsdásodó öregkort érdemli.
Nyafogásból ennyi. Töröl, töröl.
Mostanában  úgyis nagy divat a pozitív életszemléletre való törekvés, így optimista megfogalmazásban a korábbiak másként is értelmezhetők: a globális morcosságot idővel derűnek kell követnie... a családi betegség jó alkalom egy kis közös társasjátékozásra két fullasztó köhögési roham között... a tél pedig kinek kell? Kisebb a fűtésszámla, nem kopik a csizma, az autósok nem kapnak agyvérzést a latyaktól, így kevésbé morcosak, ahonnan már csak egy lépés a derű...és vissza is értünk a kör elejére. Ommmmm... Burkoljuk be a világot szeretettel...

És ha már ez egy nemezes blog, nem hagyhatom ki a nemezelés terápiás hatását sem. Igazán jól hat az idegekre, csillapítja a búbánatot és még számtalan kedvező élettani hatása van. Vagy mi a szösz.


A kéz-tyűk nagy része még decemberben született, kissé mániás lendülettel, ez már a nemez-terápia kezdeti szakasza lehetett- így visszagondolva. Ezek a szerzetek csak amolyan csukló- és kézfejmelegítő darabok, hógolyózásra nem alkalmasak. Hogy mi az a hó? A hó amolyan csapadékféle, fehér pihékben száll alá az égből, és jótékonyan belepi a kertünkben fellehető lom-és sitthalmokat. A havazás igen szép jelenség, de nem hiányzik nekünk, sok vele a baj.
Azért se sírok utánad hókomám!





Íme a selyemre nemezelt kéz-tyűk, melyek mindkét oldalukon hordhatók, különböző mintával:


Katáé
                                                                      








Kéz-tyű nász az avaron...
                                                             






                    
Sári kedvence
  








Zsuzsa kedvence:-)
Ira barátnője bitorolja

   

         







                                                  

4 megjegyzés:

  1. Amióta Irán láttam egy ilyet, várom lélegzetvisszafojtva, hogy lássuk a többi is.
    Kár, hogy nem futottunk össze, mikor én épp a közelben voltam, te meg mániás lendületben. A pirosra viszont ráírhatod: Zsuzsa kedvence!
    Szenzációsak!
    Egy őszinte híved a távolból.

    VálaszTörlés
  2. Ráírtam...:-)És igen, kár, hogy nem futottunk össze, de ki tudja, majd egyszer... No és kinek kell a hó, ha egyszer ilyen kedves leveleket kap, nyafogásra semmi ok, jókedvre fel! Köszönöm Zsuzsa (a távolból)...

    VálaszTörlés
  3. "Zsuzsa kedvence" útrakelt és megtalálta gazdáját. Jó sora van, rövid utazás után meleg otthonra talált, ahol érdekes látnivalók és sok kaland vár rá.
    Szeretettel küldi üdvözletét alkotójának a távolból és minden jót kíván otthon maradt testvérkéinek is.

    VálaszTörlés
  4. Akkor most már azt is osszuk meg a mindenre éhes közönséggel, hogy melyik Ira kedvence, és hogy Ira majdnem visszaadta készítőnek, mert amikor megkapta, az egyik ki volt fordítva, és Ira azt hitte első indulatában, hogy két balkezest kapott, ráadásul más-más mintával. De szerencsére Bea észnél volt, és telefonos segítségével meg is oldódott az ügy. Hát, ez történt Lellén...

    VálaszTörlés