Tavaszi bábzsongás

Úgy tűnik, ez a tavasz a báboké lesz. Egyszerűen kisajátították maguknak ezt a pompás, virágzó, illatozó, szeles, bárányfelhős, napsütéses évszakot... befészkelték magukat a fejembe is. Talán a vidámságuk miatt, hiszen bábot húzni a kacsónkra és azzal mesélni, bohóckodni, hátat vakargatni, igazán klassz dolog. 
Bohókás, akár a tavasz.
Túllépve Ficakon és Csipeken, a két környezetvédő báblényen, most egyszerűbb formákhoz nyúltam. Tulajdonképpen a klasszikusnak mondható zoknibábok nyomán készültek újdonsült barátaim. Már amennyire klasszikus dolognak számít zoknival a kezünkön hadonászni. Bevallom, hogy bár a zoknik újrahasznosításában van némi tapasztalatom, ennek a formának nemez változata nem az én fejemből pattant ki. Egy német textiltervező, Annette Totzauer honlapján találtam rá egyszer hasonló bábokra, és az egyszerűségük miatt azonnal lenyűgöztek. Szeretem az egyszerű dolgokat. Valahogy úgy vagyok ezzel, mint a főzéssel. Azaz, a konyhában eltöltött háromszoros idő nem eredményez háromszor olyan finom ételt... csak háromszor annyi mosatlant. 

A báb formája tulajdonképpen egy cső, aminek az egyik vége, vagyis a báb fej felőli oldala zárt. A kézfejünket beledugva lehajtjuk a báb fejrészét és jöhet a móka. A színekkel, mintákkal, a fej formájával, egyéb csecse-becsékkel pedig könnyedén kialakítható a báb karaktere. 

Az első báb egy sárkányszerű lény lett... Leónak készült névnapi ajándék gyanánt. Leó a középsős Méhecske csoport oszlopos tagja, aki igen jó barátságban van Janka lányommal. 
Leó apukája nyomozó. Így a rend kedvéért szemből és profilból is készítettem egy-egy fotót, ha netán sárkányunk bekerülne a bűnügyi nyilvántartásba. Ujjlenyomatot is szerettem volna venni, de, mint a képek bizonyítják a leendő gyanúsítottnak nincs keze.

Második bábom természetesen egy ló lett. Jankának készült. Egy bárányhimlős paci, dáthás orral, piros pöttyökkel. Mert nem csak az egészséges ló a ló! Tekintete a láztól ilyen bamba, akarom mondani réveteg, no meg attól, hogy viszkető bőrét nincs mivel megvakarnia. Nehéz a bárányhimlős pacik élete!

Sokat prüszköl szegény, de fiatal, erős állat, hamarosan könnyebben érzi majd magát. Bár egyesek azzal riogatnak, hogy a kiütések és a tüsszögés inkább valamiféle allergia tünetei lehetnek. Lehet, hogy az állatszőrre érzékeny?

A csoport következő tagja egy kaméleon. Lilinek nemezeltem, Janka legjobb jóbarátjának. Ők egy húron pendülnek. Mármint a két lány. Külön kis világukban a cicák, kutyák mellett épp oly jól megférnek a dínók, denevérek, gyíkok, kaméleonok is. Igen, ez már egy másik generáció... 
Lilinek még egy igazi agámája is van. És meg is meri fogni. 
Lili egy hős:-)

Hát, egyelőre ennyi. A Méhecske csoport mindenesetre közel harminc főből áll, így ki tudja, talán még születnek hasonszőrű szőrbábok...