Gézre nemezelt sálak |
Lágyabb esésű, kendőszerű darabhoz a bárányokat a hernyókkal kell kereszteznünk. A nyelvújítók nyomdokaiba lépve nevezhetnénk a végterméket bárnyónak, vagy esetleg heránynak, de ehelyett a barátságataln nuno-filc névre hallgat. És a bárányok is hallgatnak...
A selyemre nemezelés nagy divat manapság, amit nem is csodálok, könnyű, finom, játékos, olykor drámai felületet ad, ahogyan a nemez összeráncolja a szabadon hagyott selyemfoltokat.
Én mostanában fehér selyemre nemezelek fehér pihe-puha gyapjút és a végén együtt festem meg. Ugyanaz az árnyalat egész másképp fest a két különböző anyagon.
A napocskás, hullámos sál még amolyan nyári darab volt, azóta megőszültünk...
Két hete készítettem egy klasszikus őszi színeket idéző és egy lilászöldeskékes, szerintem szintén őszi darabot.
A sárga sál nekem az Óz a nagyvarázsló klasszikus betétdalát idézi: ..."mindig a sárga úton..."
A másik sál háttérében a rozsdás talicska nem a sál tartozéka.
Nem eladó és punktum.
De én akarom azt a talicskát!!! :D
VálaszTörlésA talicska lehet a tiéd.. én valami bárnyó-herányra inkább vágynék!!!
VálaszTörlésAki ad nekem egy vadiúj talicskát, annak a természet erejével (és némi titkos hozzávalóval)néhány hónap alatt rusztikus-rozsdás-egyedi darabbá amortizálom. Ez egy egyszeri ajánlat.
VálaszTörlésBárnyó-herány? Ez tetszik. Azt hiszem ezzel a kifejezéssel örökre bevéstük magunkat a nemezkészítés történetébe.
Szia, milyen gyapjúval dolgozol?szépek a lovaid és a sálaid!
VálaszTörlésEszter
Szia Eszter! Milyen gyapjúval? Az attól függ, mit készítek... A sálak puha merinói szalaggyapjúból készültek, a lovak egy része is szalagból, de nagyobb igénybevételnél, pl. takaró, ülőpárna készítésénél bundagyapjút használok, időnként rackát, vagy amilyen akad. Ha színes gyapjút használok, azt mindig magam festem. Az is jó móka...:-)
VálaszTörlés