Táboroztunk...a gyerekek, a Sári meg én

Az első csapat

Két tábort tartottunk idén Sárival. Az elsőt a visszatérő gyerekeinknek és néhány újoncnak, a másodikat egy csupa kicsiből, 6-7-8 évesekből álló csoportnak szerveztük. Nem kérdés, ez utóbbi nagyobb erőpróbát jelentett, de idén is volt segítségünk.

Agyag munkák

Sári anyukája, Éva (néni?) most már csapattagnak számít, mindig ő tanítja a gyerekeket korongozni és rengeteg sokat segít minden másban is. Szeretem, mert odafigyel a részletekre, csodaszép dolgokat készít és a gyerekeket is a szépség és az igényesség  felé tereli. Julcsi volt a másik segítségünk, a szelíd, szerény ámde igen csak tehetséges érettségi előtt álló leány, akit 7 éves kora óta ismerek, amikor is 1.a osztályos tanulóként belépett az akkori munkahelyem, egy általános iskola nyikorgó kapuján. Most pedig majdnem felnőttként éppen ilyen kicsiknek segített sok napon át türelmesen, kedvesen. Köszönjük.

Minden táborunkban nemezelünk, de mást is kipróbálhatnak a gyerekek. Idén kötelet vertünk, kosarat kötöttünk, virágképet szőttünk, varrtunk, vessző játékokat, papírsárkányt készítettünk. agyagoztunk, azt hiszem mást nem, de lehet, hogy még is... Most leginkább a nemez produktumaikat mutatom be, bár a többi is megérne egy pár sort.

A kezdőkkel egy képet, karkötőt, labdát  nemezeltünk, a haladókkal mókás fejfedőket. A nagyobb lányok már bármit képesek elkészíteni és koruknál fogva pedig bolondosan, bátran terveznek. Meg lehet nézni a kalapjaikat:-) 

A második csapat

 A második csapat rutintalan ámde lelkes és tehetséges gyerekekből állt.
Sárival elképedtünk egyik-másik óvodás, kisiskolás alkotásán. Érdekes, néhány gyerek ujjai közt pillanatok alatt megformálódik az  anyag, legyen szó agyagról, gyapjúról, vagy bármi másról. Aztán persze vannak, aki később érnek, vagy több időre van szükségük ahhoz, hogy merjenek alkotni, de mi kivárjuk. Türelmesen. Olyan még nem volt, hogy semmiben ne legyen egy gyereknek sikerélménye, tehetsége.

Hát így táboroztunk idén.

Biztosan nem utoljára.

Remélem az idei újoncok megfertőződtek a kézművességgel és jövőre is csatlakoznak hozzánk. 

De azt is szívből szeretnénk -Sári meg én-, hogy a régóta hozzánk járó nagylányok továbbra is jöjjenek el és  jelenlétükkel, vidámságukkal aranyozzák be  a tábor mindennapjait, ügyességükkel kápráztassanak el bennünket és egymást. 

Vagy mi a szösz...