Kalapvasárnap

...csacsogás a padon...

A kalaphetet ezennel hivatalosan és ünnepélyesen lezárom. Pedig jó móka volt.
Igaz a titkos célom, hogy megtaláljam az aprónak épp nem nevezhető fejem legtökéletesebb, legcsinosabb kalappajtását-  nem sikerült.

Így egyelőre a fejem is magányos marad és a kalapok is...talán nekik hamarabb akad gazdájuk.

Még az elmúlt egy-két napban készült néhány, az eddigiekhez hasonlóan hordható fejfedő, íme:

                                                                    

                                                                     ...a sötétkék fodorová...

...a málna pápaszemes bárka...

 

 

 

...a lila organzás bogyólakó...

                                                       

...a magányos, padon heverésző zöld...
                      ...aki néha káposztának hiszi magát...
                                

                 

                 

Ezzel a kalapmizéria lezárult, jó éjszakát.