2012. november 11., vasárnap

Kalapvasárnap

...csacsogás a padon...




A kalaphetet ezennel hivatalosan és ünnepélyesen lezárom. Pedig jó móka volt.
Igaz a titkos célom, hogy megtaláljam az aprónak épp nem nevezhető fejem legtökéletesebb, legcsinosabb kalappajtását-  nem sikerült.

Így egyelőre a fejem is magányos marad és a kalapok is...talán nekik hamarabb akad gazdájuk.

Még az elmúlt egy-két napban készült néhány, az eddigiekhez hasonlóan hordható fejfedő, íme:





                                                                    

                                                                     ...a sötétkék fodorová...





...a málna pápaszemes bárka...



 
 
 
...a lila organzás bogyólakó...

                                                       







...a magányos, padon heverésző zöld...
                      ...aki néha káposztának hiszi magát...
                                

                 


                 




Ezzel a kalapmizéria lezárult, jó éjszakát.

1 megjegyzés:

  1. Zseniális műremekek! Megemelem a kalapom. Vagy eldobom. Mindenesetre: Chapeau!

    VálaszTörlés