2012. december 11., kedd

Tél, tél, tél....


A családomat is  rendszeresen kikergetem a világból ezzel, de ide is leírtam már egy párszor mennyire szeretem a telet. Egész nyáron sóvárogva gondolok a gőzölgő mézes hétgyógyfű teára, a fázós nyakon sokszor körbetekerhető sálakra, a vaskályhámra, aminek lelke van és ha jól bánok vele, pillanatok alatt befűti a parányi műhelyemet... 
Semmi pénzért nem élnék olyan helyen, ahol hiányzik egynéhány évszak, különösen a tél. Na az ne hiányozzon. Talán a nyár. Inkább. Én például télen is bringával járok. Úgy száguldok, mint a szél... a hideg nem, csak a jég és a latyak tarthat vissza. Latyak mentes időben viszont jól fölöltöztetem magam, különös tekintettel a ruhából kilógó végtagokra, aztán uzsgyi.

Alkotni is jobb ilyenkor. 
És azt hiszem a tél a gyapjúhoz is jobban illik...





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése