2012. február 22., szerda

Nemezecske - játékszerek kiállítása


Ha Hajdúszoboszlón jártok, és szeretitek a játékokat, no és a nemezekért is odavagytok, feltétlenül kukkantsatok be a  Kovács Máté Városi Művelődési Központba.
Március 2-ig közel 50 nemezkészítő kalauzol el benneteket egy varázslatos nemez-mese birodalomba. Paripák, madarak, sárkány-szerzetek, bábok és babák, malomjátékok és egyéb trükkös csodák népesítik be a kiállítótermet. 





A kiállításra készülve nem törtem sokat a fejem, milyen játékot készítsek. Gyerekkoromban a napköziben, a menzás finomfőzelék legyűrése és a lecke megírása után gyakran játszottam egy játékkal. Fakockák páronként különböző textíliákkal voltak beborítva és tapintással, kukucskálás nélkül össze kellett párosítani az azonos felületű kockákat. Egyszerű, de mégis... Kiszippantott a hangos, állandóan nyüzsgő, túlzsúfolt napközis világból.




Újragondoltam ezt az egyszerű ötletet, és elkészítettem nemezből. A különböző felületeket azonos méretű nemezlapokra, különböző technikákat alkalmazva alakítottam ki. Egy gombos nemezládikóba rejtettem a kincseket, hogy csalogassa, hívogassa a kíváncsiskodókat. Én, ha nem tudnám mit rejt a ládikó, egészen biztosan ki szeretném nyitni... ugyanis furdalná az oldalamat...







Azóta 18 pár nemezlap lakik a cifra dobozban, a könnyedén felismerhetőtől a szinte háttérbe olvadó mintásig. Haladóknak. 
A játék során semmi más dolgunk nincs, mint magunk előtt kiterítve a lapokat, végigsimogatva a felületüket, megtalálni mindegyik párját.
"Arccal" lefelé fordítva memória játékot is űzhetünk vele.









A felületek kialakításánál sem gondolkoztam sokat. Igyekeztem minél többet felhasználni az általam ismert nemezes fortélyok közül.  Az egyikre bőrrátét kerül, a másikat kivarrtam, a harmadikba üvegkavicsot rejtettem, de selymet, gézt, gyöngyöt is használtam.










                 

                                                              

Na és persze le kellett tesztelnem a játékot... Amíg a guszta finomfőzelék rotyogott az üstben, Jankát a ládikó mellé ültettem... Tapogatott, gondolkozott, talán egy kicsit lesett is, de jelentem, a játék működik...


Végül szót ejtenék Rudolfról a nemezparipáról, aki korábbi bejegyzésemben már bemutatkozott... Addig könyörgött, duzzogott, raplizott, hogy ő is szerepelhessen a kiállításon, míg végül a saját lelki békém miatt őt is elküldtem Hajdúszoboszlóra...
Csendes lett nélküle a ház.

4 megjegyzés:

  1. WOW ! csodás ötlet és kivitelezés, sajna nem hiszem, hogy március 3-ig lejutnék a kiállításra de így is virtuálisan oda utaztam :))) és gyönyörködöm a sok szépségben.
    Gratula !

    VálaszTörlés
  2. Hű micsoda remek ötlet és kivitelezés!

    VálaszTörlés
  3. Meglehetősen jó dolga van ennek a kis minőségellenőrnek! Unalomra semmi ok egy ilyen mama mellett.

    VálaszTörlés
  4. Sajnálom, hogy személyesen nem nézhetitek meg a kiállítást... sok-sok nemezes csodás munkái várnak minden kedves érdeklődőt- ahogy azt mondani szokás.
    És unatkozni? Az meg mi az?:-)

    VálaszTörlés